Semmiképpen ne tegyen írásban vételi ajánlatot addig, amíg nem látta a lakás tulajdoni lapját! A tulajdoni lap bárki számára elérhető, egy kis utánajárással – akár elektronikus úton – beszerezhető, ehhez nem kell a lakás tulajdonosának engedélye. Ha egy ügyvédet kér meg arra, hogy a tulajdoni lapot szerezze be Önnek, akkor ő ezen túl a tulajdoni lapon található adatok, információk értelmezésében is tud Önnek segíteni.

Ez nem igaz. Ha Ön írásban vételi ajánlatot tesz egy lakásra és ezt a vételi ajánlatot az eladó írásban elfogadja, akkor Önök között ezzel létrejön az adásvételi szerződés, függetlenül attól, hogy a vételi ajánlat és annak elfogadása két külön papíron készült és függetlenül attól is, hogy az okiratok ügyvédi ellenjegyzést nem tartalmaznak. Mielőtt tehát írásban vételi ajánlatot tenne egy ingatlanra, tanácsos ügyvéd segítségét kérnie, hiszen egy vételi ajánlattal Ön elkötelezi magát, ha ajánlatát az eladó elfogadja.

Kell. Hiába történik meg az eladás és a vétel ugyanabban az évben, és hiába egyezik meg a két ingatlan forgalmi értéke, sajnos az illetékkedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha lakóingatlant ad el és lakóingatlant vásárol helyette. A beépítetlen telek nem minősül lakóingatlannak az illetékszabályok szerint. Ugyanez a helyzet a nyaralóingatlannak minősülő ingatlanok esetén és még számos más esetben, független attól, hogy az ingatlant az eladó miként használta. Az esetleges illetékkedvezmények igénybevételével kapcsolatban mindenképpen érdemes konzultálni egy ingatlanügyekben járatos ügyvéddel.

Önnek szerencsére nem kell semmit tennie. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai alapján Önnek egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, hiszen 5 évnél régebben tulajdonosa az ingatlannak. Teljesen mindegy tehát, hogy annak idején mennyi pénzért vette az ingatlant és az is mindegy, hogy most mennyiért adja el. A lényeg, hogy eltelt a jogszabályban meghatározott 5 év, így nem kell adót fizetnie az eladás után.

Nem jól tudja. Van ilyen kötelező előírás, méghozzá egy jelenleg is hatályos Kormányrendelet írja elő, hogy lakóingatlan eladása esetén az eladó köteles energetikai tanúsítványt átadni a vevő részére az ügylet során. Ha pedig a vevő részben bankkölcsönből fizeti ki a vételárat, akkor a bank meg fogja követelni, hogy az energetikai tanúsítvány rendelkezésre álljon a szerződéskötéskor, sőt, annak azonosítószámát a szerződésben is szerepeltetni kell. Az energetikai tanúsítvány költsége elenyésző az Önt megillető vételárhoz képest.

Ez nem így van. A banki jelzálogjog és a bank javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom nem gátolja Önt abban, hogy a lakására adásvételi szerződést kössön. Ön tehát jogosult árulni a lakását és a vevővel akár szerződést is köthet. Az azonban nagyon fontos, hogy a bank felé fennálló tartozását a vételárból vissza kell fizetnie, és a bank javára bejegyzett terheket Önnek kell töröltetnie a tulajdoni lapról. A fizetési ütemezésről, a tehermentesítés folyamatáról és az egyéb részletekről mindenképpen érdemes egy ingatlanügyekben jártas ügyvédet megkérdeznie.

Nem jól gondolja. Attól, hogy két telek kerítéssel el van választva egymástól, még jogilag minősülhet egy ingatlannak. Ha pedig a tulajdoni lapon az Ön és a szomszédja neve is tulajdonosként van feltüntetve, akkor ez az ingatlan osztatlan közös tulajdonnak minősül. Ez annyit jelent, hogy mindketten az egész ingatlannak tulajdonosai meghatározott tulajdoni hányadok szerint, még akkor is, ha fizikailag elkülönülten használják a két ingatlanrészt. Fontos: eladás esetén a szomszédját elővásárlási jog illeti meg. Mindenképpen kérje ki ügyvéd tanácsát az eladás során!

Az eladó tájékoztatása teljesen téves volt. A haszonélvezőnek jogában áll élete végéig használni az ingatlant, tehát ha Ön csak a tulajdonossal szerződik, akkor bizony a haszonélvezeti jog fennmarad az ingatlanon és Ön nem tud beköltözni az ingatlanba, amíg a haszonélvező él. A haszonélvező közreműködése mindenképpen szükséges az adásvétel lebonyolításához. Sürgősen konzultáljon ügyvéddel!

Legyen nagyon óvatos! Az Ön által említett széljegy azt jelenti, hogy erre az ingatlanra egy végrehajtási jog bejegyzése van folyamatban, az eladónak tehát feltehetően van egy ki nem fizetett tartozása. A Földhivatal tévedésből nem szokott végrehajtási jogot bejegyezni egy ingatlanra, így mindenképpen kérje ki ügyvéd tanácsát. A legbiztosabb megoldás az, ha az eladó meghatalmazást ad az Ön által megbízott ügyvéd részére, aki a Földhivatalnál meg tud majd győződni arról, hogy pontosan milyen ügyről van szó, ki és milyen okból kíván végrehajtást vezetni erre az ingatlanra.

Nem, szerencsére ilyenkor nem áll fenn elővásárlási jog. Az elővásárlási jog akkor áll fenn, ha Ön egy kívülálló (nem tulajdonostárs) harmadik személy részére kívánja eladni a gépkocsibeállóját. Ettől függetlenül a teremgarázs tulajdoni lapjának és a Társasházi Alapító Okiratnak a tüzetes vizsgálata fontos lenne az adásvétel lebonyolítása előtt. Feltétlenül kérje ki ügyvéd tanácsát!

Ön jól hallotta, valóban van már ilyen lehetőség és érvényes is lesz így a szerződés. Az ügyvédeknek ilyen esetben is nagyon szigorú szabályokat kell betartaniuk, és teljes bizonyosságot kell szerezniük a távol lévő (interneten kapcsolódó) szerződő fél személyazonosságáról. Az ügyvédnek rögzítenie kell a felvételt és kötelessége azt megőrizni a számítógépén. Nem kell félnie ettől a megoldástól, az így kötött szerződés érvényes lesz, és a Földhivatal is el fogja azt fogadni.

Mindenképpen ragaszkodjon olyan meghatalmazáshoz, amin nem két tanú aláírása, hanem ügyvédi ellenjegyzés szerepel. Az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazás nagyobb biztonságot jelent Önnek, ráadásul a Földhivatal is csak azt fogadja el, a két tanús meghatalmazást nem! Mindenképpen kérje ki ügyvéd tanácsát, mielőtt végleges döntést hozna!

Nyugodtan bízzon meg egy „saját” ügyvédet, ha úgy érzi, hogy az ügylet során így Ön nagyobb biztonságban van. Semmi akadálya nincs annak, hogy a vevő által megbízott ügyvéd mellett egy eladó által megbízott ügyvéd is közreműködjön a szerződéskötés során. Ilyen esetben a saját ügyvédet nyilván Ön fizeti, de az ügyvédi honorárium az ingatlan értékéhez képest általában igen csekély és így Ön nagyobb biztonságban lesz. Hallgasson a megérzésére, és nyugodtan bízzon meg egy ingatlanügyekben jártas ügyvédet!

Rosszul gondolja. Hiába telt el a jogszabályban meghatározott 15 év és hiába nem hallott azóta a szomszédja felől semmit, ez nem így működik. Ahhoz, hogy valaki elbirtoklás útján megszerezze más ingatlanát, az is kell, hogy az elbirtoklást állító fél saját maga is úgy tekintse, hogy a birtoklása végleges. Mivel a szomszédja egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a büntetése letöltése után vissza kíván térni és használni kívánja a telket, így Ön elbirtoklás útján nem szerezte meg a telek tulajdonjogát, hiszen pontosan tudja, hogy a tulajdonos csak átmenetileg nem használja a telket.

Igen, ez így rendben van. A családi házak esetén a tulajdoni lap nem tartalmazza a ház alapterületét, csak a telek alapterületét, amire a ház épült. Ha a házzal kapcsolatos információkra van szüksége, akkor célszerű beszerezni a Földhivataltól egy térképmásolatot és elkérni az eredeti terveket az eladótól, továbbá bemenni az illetékes önkormányzat építésügyi osztályára is, ahol az épülettel kapcsolatos részletekről és az érvényben lévő építésügyi szabályokról is érdeklődhet. Mindenképpen bízzon meg egy ingatlanügyekben jártas ügyvédet, aki végig vezeti Önt az adásvételi folyamaton.

Az ismerősének igaza van. Az előszerződésben ugyanis a felek abban állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződéstől különbözik maga a (végleges) adásvételi szerződés, amiben már nem szerepel olyan kitétel, hogy a felek majd később kötnek szerződést. A végleges adásvételi szerződés már benyújtható a földhivatalba és a vevő széljegyre is kerül a tulajdoni lapon. Lényeges kérdés, hogy Önnek előszerződést vagy végleges szerződést érdemes-e kötnie az adott helyzetben. Ennek eldöntéséhez mindenképpen érdemes ügyvéd tanácsát kérni, aki az összes körülmény figyelembevételével tud Önnek tanácsot adni.

Ha Ön valóban „előleg” megjelöléssel adott át pénzt az eladónak, akkor az visszajár Önnek, akkor is, ha a szerződés végül az Ön hibájából nem tud teljesülni. Ezzel szemben: ha foglalót adott volna át az eladónak, akkor az eladó valóban jogosult lenne megtartani az átvett összeget egy ilyen helyzetben. Mielőtt vételi ajánlatot tenne egy ingatlanra és foglalót vagy előleget adna át az eladónak, mindenképpen keressen fel egy ügyvédet, aki részletesen elmagyarázza Önnek, hogy melyik fogalom pontosan mit jelent.

Az Ön által felkeresett ügyvédnek igaza van. Ha Önök nem a tényleges vételárat tüntetik fel a szerződésben, akkor tulajdonképpen valótlan tartalmú szerződést kötnek, ebben pedig egy ügyvéd nem működhet közre, hiszen ezzel súlyos fegyelmi vétséget valósítana meg. Emellett azt is nagyon fontos tudnia, hogy ha Ön most egy „alacsonyabb” vételáron veszi meg az ingatlant és később a lakással kapcsolatban műszaki problémák merülnek fel, akkor az eladó joggal hivatkozhat arra, hogy egy ilyen „alacsony” vételárú lakás esetén természetes, hogy több hiba is előjöhet, hiszen ezért volt olyan „olcsó”. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha most alacsony áron vesz egy lakást, amit 2 év múlva Ön is el akar adni, akkor Önnek kell majd megfizetnie egy nagyobb összegű adót, amit most az Ön eladója nem akar kifizetni.

Fontos tudnia, hogy az ügyvédi tevékenységre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Az ügyvédi kamarai előírások szerint az ügyvédnek vizsgálnia kell, hogy a jogügylet során nem észlel-e olyan körülményt, ami esetleg pénzmosásra utalhat. Az semmiképpen sem szokványos, hogy valaki egy ilyen nagy összeget különösebb indok nélkül készpénzben szeretne kifizetni. Mindenképpen javaslom, hogy a szerződés megkötése előtt konzultáljon ügyvédjével és beszéljék meg, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen helyzetben.

Amennyiben Ön élete végéig a lakásban szeretne lakni, akkor van lehetősége arra, hogy az ajándékozási szerződésben Ön holtig tartó haszonélvezeti jogot kössön ki saját maga javára. Így a lakás tulajdonjoga ugyan átkerül a lánya nevére, azonban a tulajdoni lapon Ön is szerepelni fog, mint haszonélvező. Ez kellő biztosíték arra, hogy Önt senki ne tehesse ki a lakásból. Ami a kérdésének második felét illeti: A házasság alatt valamelyik házastárs által szerzett vagyontárgy fő szabály szerint valóban házassági közös vagyonnak minősül, azonban az ajándékba kapott vagyontárgy kivételt képez. Ha tehát Ön a lakás tulajdonjogát a lányának ajándékozza, akkor ez az ajándék a lánya házassági különvagyonát fogja képezni. Természetesen nagyon sok olyan részlet-szabály van még, ami esetleg az adott ügyben lényeges lehet, így egy ilyen fontos döntés meghozatala előtt mindenképpen kérje ki ügyvéd tanácsát.

Nyugodjon meg, ez egy teljesen megszokott eljárás. A bankok valóban ragaszkodnak az ilyen szerződéses megoldáshoz és a vevő valóban csak akkor kap hitelt, ha a banki előírásokat betartja. Fontos hangsúlyozni, hogy az ügyvédi letét teljesen biztonságos, az ügyvéd csak és kizárólag akkor adhatja ki a letétből az Ön nyilatkozatát, ha Ön a teljes vételárat megkapta. Manapság szinte minden adásvételi ügylet így zajlik, nyugodtan helyezze letétbe a kért nyilatkozatot. Az ügyvéd az ügyvédi kamarából történő kizárást kockáztatja, ha egy ilyen letétet nem megfelelően kezel.

A vevő ügyvédje helyesen mondta, amit mondott. Ha az Ön ingatlana zártkertként van nyilvántartva és nincs kivonva a művelés alól, akkor sajnos az eladás egy kicsit bonyolultabb lesz. A szerződést valóban meg kell küldeni kifüggesztés céljából a jegyzőnek, és előfordulhat az is, hogy a törvényben felsorolt jogosultak közül valaki élni fog elővásárlási jogával. Önnek azonban ez nem jelent kockázatot, mert a kialkudott vételárat mindenképpen meg fogja kapni. Nyugodtan írja alá a szerződést és kövesse az okiratszerkesztő ügyvéd tanácsait.

A házasság felbontására a leggyorsabban akkor kerülhet sor, ha a házastársak a törvény által meghatározott kérdésekben teljeskörűen megállapodnak. A házasfeleknek először is meg kell tudni egyezni abban, hogy végleges a szándékuk a házasság felbontására. Ezután rendelkezni kell a közös kiskorú gyermekkel kapcsolatos szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, a gyermek és a külön élő szülő közötti kapcsolattartásról, a kiskorú (vagy már nagykorú, de még tartásra szoruló) gyermekkel kapcsolatos tartásdíjról, a házastársi tartásdíjról, illetve az utolsó közös lakóhely használatáról is. Ügyvéddel előkészített, szakszerű, a fenti kérdésekre kiterjedő megállapodással a felek sokkal hamarabb befejezhetik bontóperüket és válhatnak el, mint ha ezeket a kérdéseket a bíróság előtti perben vitatnák meg, és majd csak a jogerős ítélet rendezné azokat.

Elválni bontóperben hozott bírósági ítélettel lehet, amely per megindításához nem szükséges a másik házastárs beleegyezése. Fontos, hogy Magyarországon nincsen úgynevezett „válóok”. A bíróság azt vizsgálja, hogy bármilyen okból a házasság ténylegesen, kétséget kizáróan teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás. A bontóperek járásbírósági hatáskörbe tartoznak, így nem kötelező az eljárásban ügyvéd részvétele, azonban az eljárás szakszerű és lehetőleg gyors befejezése érdekében célszerű előzetesen ügyvéddel konzultálni, majd jogi képviselővel eljárni.

Ennek érdemi jelentősége nincsen; aki indítja a pert, az lesz a felperes, a másik fél az alperes. A felperes kell, hogy a tételes illetéket (30.000.-Ft.) előzetesen lerója, ő terjeszti elő a keresetlevelet is, azaz ő lesz, aki elindítja a folyamatot, de önmagában a perbeli pozícióból előnye vagy hátránya nem származhat a feleknek.

A szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha nem élnek együtt, ezért elsősorban a szülők megállapodása irányadó. Rendkívül indokolt esetben, ún. ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel lehet kérni a kapcsolattartás szabályozását, ha az azonnali jogvédelem feltételei fennállnak.

A házastársi hűtlenségnek általában nincs közvetlen befolyása a szülői felügyeleti jog tárgyában hozandó bírósági döntésre, a bíróság számára más szempontok irányadóak. Amennyiben a felek között nincs megegyezés a gyermek elhelyezése kérdésében, a bíróság a házasfelek meghallgatását és a bizonyítást követően juthat abba a helyzetbe, hogy felelősen dönteni tudjon, melyik szülőnél történő elhelyezés szolgálja leginkább a gyermek érdekeit.

Nem. A bontóperben a házasságot bontja fel a bíróság, ettől elkülönül a vagyonjogi per, ahol a házastársak közös vagyonáról születik döntés. A mai világ egyre összetettebb vagyoni kérdéseit célszerű ügyvéd közreműködésével tisztázni, és a vagyont megosztani.

A szülők megállapodhatnak különválásuk esetére a közös szülői felügyelet fenntartásában. Ennek hiányában a bíróságnak bármelyik szülő kérelmére döntenie kell arról, hogy melyik szülő gyakorolja azt. Döntésének elsődleges szempontja a gyermek (mindenek felett álló) érdeke. A közös szülői felügyeleti jognak kizárólag akkor van létjogosultsága, ha a szülők között kiegyensúlyozott az együttműködés, jó a kommunikáció a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben, illetve nevelési elveik és a gondozásból fakadó tevékenységük hasonló.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések (pl. kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása) tekintetében a szülőknek közösen kell dönteni akkor is, ha a szülői felügyeleti jog csak az egyiküket illeti meg. Amennyiben a szülők nem jutnak ezekben kérdésekben megállapodásra, úgy a végső szót a gyámhatóság fogja kimondani, amely eljárásban érdemes ügyvédi segítséget igénybe venni. Az ügyvéd rendelkezik azzal a szaktudással és a korábbi ügyei során szerzett tapasztalattal, amely ilyen esetekben a szülők részéről megkívánt és a mielőbbi megoldás irányába mozdíthatja el a korábbi sikertelen egyeztetést.

Amennyiben az elmaradt kapcsolattartás pótlására nem került sor, úgy 30 napon belül a gyermek lakóhelye szerinti járásbíróságra kell a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmet benyújtani írásban, a megfelelő űrlap kitöltésével. Természetesen ebben az eljárásban is segítségünkre lehet egy ügyvéd, aki tisztában van a kérelem benyújtásának módjával, annak szükséges tartalmával, határidejével és az eljárás lefolyásának menetével, és elvégzi a szükséges okiratok elkészítését és benyújtását a bíróságra.

Igen, lehet, és a jelenlegi bírósági gyakorlat ennél több kapcsolattartást biztosít, amennyiben a különélő szülő gyakoribb kapcsolattartást kér és ez indokolt. Természetesen minden ügy más, ám a bíróság minden esetben a gyermek érdekeinek figyelembevételével dönt. Az adott szakterületen kiterjedt gyakorlattal rendelkező ügyvéd tájékoztatást tud adni arról, hogy a bíróságok mely esetekben és milyen indokokra való hivatkozással támogatják a gyakoribb kapcsolattartást a szülő és gyermek között. Egy ügyvéd szolgáltatásainak igénybevétele segítségére lehet a szakszerű és indokolt kérelem elkészítésében, valamint a bíróság előtti képviseletében is.

A külön élő szülők abban az esetben is közösen döntenek a kiskorú gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben, amennyiben a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja. Ilyen lényeges kérdésnek minősül többek között pl. az iskolaválasztás és az életpálya megválasztása, amely egy korábbi lakóhelytől távoli helyre költözés esetén szükségszerűen felmerül. Amennyiben a szülők ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, a költözéssel kapcsolatban a gyámhatóság hoz döntést a szülők helyett. Az eljárás során ügyvédi segítség igénybevétele segíthet a mielőbbi és megnyugtató megoldás elérésében.

Nem. A tartásra való rászorultsági vélelem a gyermek 20. életévét határozza meg, tehát ennek betöltését követően a középiskolai tanulmányok folytatása ellenére a bizonyítási teher a gyermeken (illetve a gyermektartásdíjra jogosult szülőn) van, hogy a tartásdíjra rászorul. A jogszabály a továbbtanuló, szükséges tanulmányait végző (pl. felsőfokú oktatás, érettségit követő szakmát adó egyéb képzés, stb.) nagykorú gyermek számára is biztosítja a tartásdíjra való jogosultságot. Az így fizetendő gyermektartásdíj 25 éves korig jár, ezt követően csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető a szülő a tartásdíj további fizetésére. Nem köteles azonban a szülő eltartani a továbbtanuló gyermekét, ha a gyermek érdemtelen rá, vagy tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget valamint, ha a szülő a nagykorú gyermek tartása miatt a saját szükséges tartását, vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

Ebben az esetben is számos szempontot kell mérlegelni: a gyermek indokolt szükségletei körében felmerülő rendszeres kiadásokat, a szülők vagyoni- és jövedelmi viszonyait, a szülők más eltartott gyermekeit, a gyermek saját jövedelmét, illetve a gyermek után járó állami támogatások összegét. Nagyon fontos szabály, hogy ez a díj a tartásra kötelezett szülő átlagos havi nettó jövedelmének 15-25%-a közötti értékben kerül meghatározásra, határozott összegként megjelölve – a korábbi és a köztudatban még élő százalékos meghatározás megszűnt. Lényeges szempont az is, hogy amennyiben a tartásra kötelezett szülő a kimutatott jövedelmétől eltérően magasabb bevételre tesz szert, úgy bíróságnak lehetősége van mérlegeléssel megállapítani a különélő szülő bevételeit, és az alapján meghatározni a gyermektartásdíj összegét.

Igen, mert a gyermektartásdíj nem „havidíj”, hanem inkább átalány, hozzájárulás a gyermeket gondozó szülőnél felmerülő átlagos költségekhez. Ha ez a helyzet évközben is tartóssá válna, akkor a tartásdíj fizetésére köteles szülő kezdeményezheti a bíróságnál a gyermektartásdíj felülvizsgálatát.

Attól függ, hogy a jövedelem összegének csökkenése milyen mértékű és mennyire volt előre látható.  A kisebb összegű jövedelemváltozások nem befolyásolják a gyermektartásdíjfizetési kötelezettséget. Olyan egyéb változásokra tekintettel, amelyekre számítani lehetett, nem lehet „automatikusan” sem a tartásdíj csökkentését, sem az emelését kérni.

Egyértelműen igen. Házassági vagyonjogi szerződést nemcsak a még házasság előtt állók, hanem a már házasságban élők is köthetnek. Fontos, hogy a szerződést csak személyesen lehet megkötni, és az érvényességéhez mindenképpen szükséges, hogy azt ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalják a felek. Az ügyvéd eljárása biztosíthatja azt, hogy a házastársak által kinyilvánított célok, indokok ismeretében és a megfelelő felvilágosítás birtokában kössenek szerződést a számukra legkedvezőbb feltételek megfogalmazásával.

Igen, amennyiben a bírósági határozat ezen jogát nem korlátozta. Az elutazás előtt azonban tájékoztatási kötelezettsége van a másik szülő irányába az utazás körülményeivel (pl. úticél, időtartam, stb.) kapcsán. A gondozó, nevelő szülő a gyermek útiokmányait a kapcsolattartás megkezdése előtt át kell, hogy adja a különélő szülő részére. A tartós letelepedési célú külföldre költözésről a szülők a válás után is közösen döntenek.

A köztudatban él az a tévhit, hogy bizonyos (10-15-20 év) házassági együttélés után minden közös vagyon lesz, így például egy, a házasságkötés előtt valamelyik házastárs tulajdonát képező ingatlan is. A jelenlegi szabályozás szerint az a vagyontárgy, ami a házassági életközösség megkezdése előtt valamelyik házastárs (különvagyoni) tulajdonát képezte, és a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy (pl. mosógép, TV, stb.) helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. Az ingatlanok azonban nem tartoznak ebbe a körbe, azaz ingatlan pusztán az együttélés hosszúságából eredően nem válik közös vagyonná.

Kizárólag az állami nyilvántartásba bejegyzett élettársak örökölnek egymás után. Amennyiben az élettársak azt szeretnék, hogy haláluk esetére élettársuk bizonyos vagyontárgyakat megkapjon, úgy erről végrendelet, öröklési szerződés, illetve halál esetére szóló ajándékozás útján tudnak rendelkezni. Ahhoz, hogy a túlélő társ biztosan hozzájusson azon vagyontárgyhoz, ami élettársa halála esetén őt megilleti, célszerű a szakterületen jártas ügyvédhez fordulni, aki a lehetséges megoldásokról kellő tájékoztatást adhat, illetve el is készíti azt az okiratot, ami a várt joghatást a kellő időben biztosítani tudja.

Igen, a magyar jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a nagyszülő vagy testvér jogosult legyen a kapcsolattartásra. Ennek rendszerességéről, időtartamáról, illetve módjáról kérelemre a gyámhivatal jogosult dönteni. Amennyiben ügyvédhez fordulunk ilyen esetben, a szakember nagy segítségünkre lehet a már ezen a téren megszerzett tapasztalataival, jártasságával.

A házastársi tartásdíj az elvált házastársnak a volt házastársa megélhetéséről való gondoskodását jelenti, azaz a házasság felbontásakor – meghatározott feltételek fennállása esetén – bírói ítélet vagy a volt házastársak közös megállapodása alapján az egyik házastárs a másik részére tartást köteles teljesíteni. Alapvető feltétel, hogy a tartást kérő volt házastárs önhibáján kívül erre rászoruljon (nem tudja magát eltartani).

Nem. Az életközösség alatt közösen felélt vagyon megtérítésére általában nincs mód. Ugyanakkor a közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését.

Nem, mert bár a házassági vagyonközösség kezdete előtt meglévő vagyon, pl. egy ingatlan különvagyonnak minősül, de a különvagyon haszna (pl. a kiadott lakás bérleti díja) már közös vagyon, kivéve, ha ezt szerződésben máshogy szabályozták a felek.

Nem. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a házassági vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy a házastárs részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás az ő különvagyonához tartozik.

A különvagyonnak az a haszna (pl. bérleti díj), amely a házassági életközösség alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása (adók, biztosítás, stb.) után marad közös vagyon, azaz a házastársak közös kasszájába folyik be. Amennyiben a házastársak ettől el kívánnak térni, ezt szerződésben kell rögzíteniük.

A házassági életközösség ideje nem egyenlő a házasság idejével. Ez a fogalom ugyanis nem feltétlenül a „boldogító igentől” tart, rosszabb esetben jogerős bontóperi ítéletig. Ha a felek már élettársakként is együtt éltek a házasságkötés előtt, úgy a házassági életközösség az élettársi kapcsolat kezdetétől számítódik, a vége pedig az, amikor a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott a felek között.

Természetesen a főszabálytól, azaz, hogy a házastársak a házasság alatt közös vagyonszerzők, a házasulók és a házastársak bármikor eltérhetnek. Ezt házassági vagyonjogi szerződéssel tehetik meg, amelyben lehetőleg ügyvéd segítségével maguk határozzák meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett alkalmaznak. Ez lehet teljes vagy részleges vagyonelkülönítés, és egyidejűleg több rendszer is kiköthető. A közös gyermek és a közös háztartás költségeit azonban a házastársak a vagyonelkülönítés esetén is közösen viselik.

A házasság felbontása esetén a felek megállapodhatnak a házastársi közös lakás használatáról. Ha nincs megállapodás, akkor a bíróság az osztott használattól a kizárólagos lakáshasználatig terjedően különböző módon szabályozhatja a házastársi közös lakás használatát. Sőt, bizonyos esetekben a lakásban maradó személyt ún. lakáshasználati jog ellenértékének a megfizetésére is kötelezhetik.

Kényszeríteni biztosan nem kell és nem is szabad. A gondozó szülő kötelezettsége, hogy a kapcsolattartásra felkészítve adja át a különélő szülőnek a gyermeket, nem a gyermek dönti el, hogy mikor és kihez akar, vagy nem akar menni. A tizennegyedik életévét betöltött gyermek véleményét azonban a szülői felügyeleti jog szabályozása körében figyelembe kell venni.

Nem, mert a házastársak különvagyonának minősül a házastársi vagyonközösség ideje alatt ajándékba kapott, örökölt, vagy az életközösség előtt már meglévő vagyon. Sőt, különvagyonnak minősül a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy, valamint a különvagyon helyébe lépő érték is.

Igen, mert ebben az esetben a kapcsolattartás elmaradása nem a különélő szülőnek volt felróható.

A szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő. Ha közös a szülői felügyeleti jog, akkor a szülők megállapodása irányadó a kérdésben.

A gyermek tartási költségeihez mindkét szülő köteles hozzájárulni, az is, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

Bíróság előtti nemperes eljárásban kérhető a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása. Az eljárás menetéről, a benyújtandó nyomtatványról és annak tartalmáról ügyvédtől is szerezhet be információt, és az eljárás teljes folyamatában mód van igénybe venni a jogi segítségét.

Nem, a házassági vagyonközösség megszüntetéséből származó jövedelem adómentes.

Igen. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat. Fontos kiemelni, hogy a munkaszerződés írásba foglalásának elmaradása nem jelenti azt, hogy a munkáltató és a munkavállaló között ne jött volna létre a munkaviszony. Utóbb, egy jogvita esetén bizonyítási nehézséget eredményezhet az, hogy a felek milyen szerződéses feltételekben állapodtak meg.

Bár sok munkáltató alkalmazza, a próbanap általában nem jogszerű. A munka törvénykönyve rendelkezik a próbaidőről, erre azonban a munkaviszonyban – és nem azt megelőzően – kerül sor: a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. „Próbanap” esetében a felek között jellemzően még nincsen munkaviszony. Ehhez képest az állásra jelentkező munkát végez a (leendő) munkáltató részére. Ugyanakkor a próbanapra vonatkozóan nem készül munkaszerződés, a munkáltató a jelentkezőt nem jelenti be a NAV-nál és e napra munkabért sem fizet. A bejelentési- és munkabérfizetési kötelezettség megszegése súlyos következményekkel járhat a munkáltatóra nézve. Mindezek alapján nem célszerű egy ilyen próbanapba belemenni, munkabér nélküli munkavégzésre akár csak egyetlen napra is elköteleződni.

Igen, a szabadságra a munkavállalót munkabér, mégpedig távolléti díj illeti meg. Ennek megfelelően nem jogszerű gyakorlat az, ha a munkáltató a szabadság idejére nem fizet bért arra figyelemmel, hogy a munkavállaló nem végez munkát.

A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, sőt, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkakörével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Ezért nem jár plusz díjazás, hiszen ez egy alapvető munkavállalói kötelezettség.

Ez egy féligazság. A munka törvénykönyve értelmében a munka díjazásával kapcsolatban (is) meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Azaz jogellenes az, ha egy férfi ugyanazon végzettséggel és gyakorlattal többet keres, mint egy nő. Nem jogellenes viszont, ha az egyetemi diplomával és nyelvtudással rendelkező munkavállaló többet keres, mint a középiskolai végzettséggel és nyelvtudással nem rendelkező munkatársa.

A munka törvénykönyve szerint a munkabérből való levonásnak igen szigorú törvényi feltételei vannak: a bérből való levonásnak alapvetően jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen kívül a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha a követelés előlegnyújtásból ered. Ugyanakkor tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

Ez súlyos szabálytalanság, ugyanis egyrészt a szabadságot – kevés kivételtől eltekintve – a tárgyévben ki kell adni; másrészt pedig a szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet. Szigorúan tilos tehát a szabadságot a munkaviszony során pénzben kifizetni!

A munkajogban nem létezik „felmondás közös megegyezéssel”. A munkaviszony kizárólag háromféleképpen szüntethető meg: közös megegyezéssel, felmondással, vagy azonnali hatályú felmondással. Amíg a közös megegyezés a munkáltató és a munkavállaló megállapodása, addig a felmondás és az azonnali hatályú felmondás valamelyik fél (munkáltató vagy munkavállaló) egyoldalú jognyilatkozata, amely a másik fél elfogadásától függetlenül megszünteti a munkaviszonyt. Amennyiben a munkaviszony megszüntetésének körülményeit, feltételeit sérelmezi vagy bizonytalan a megszüntetés módjának jogszerűségében, feltétlenül vegyen igénybe ügyvédi segítséget, hiszen így súlyos munkaügyi jogvitáktól kímélheti meg magát.

A munkavállalónak előzetesen nem kell illetéket lerónia a bírósági eljárás során, és költségkedvezmény illetheti meg, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. Fontos azonban tudni, hogy még a költségkedvezmény sem mentesíti a munkavállalót az alól, hogy pervesztessége esetén a másik fél ügyvédi költségét megfizesse. Mielőtt munkaügyi jogvitájának bírósági rendezését kérné, érdemes ügyvédtől tájékozódnia annak jogi, anyagi következményeiről, a per lefolyásáról és lehetséges kimeneteléről is.

A munkaügyi perben első- és másodfokon nem kötelező a jogi képviselet, azonban a Kúria előtt (a felülvizsgálati eljárás során) igen. Ugyanakkor mindenképpen javasoljuk a perindítást megelőzően ügyvéd megkeresését: érdemes egy előzetes tanácsadás keretében tisztázni azt, hogy van-e egyáltalán értelme a perindításnak (egy adott helyzet, bár tűnhet igazságtalannak, nem feltétlenül jogszabálysértő); azt, hogy milyen eljárási határidők érvényesülnek (például munkáltatói felmondás esetén a kereset indítására mindössze 30 nap áll rendelkezésre); hogy milyen költségekkel lehet számolni az eljárással összefüggésben.